Az élet számos területén bekövetkezhetnek olyan események, amelyek jelentős pénzügyi és egyéb károkat okoznak az érintetteknek. Kártérítési igányek keletkezhetnek közlekedési, munkahelyi és egyéb balesetekből, de történhet olyan személyiségi jogsértés is, ami indokolja kártérítés, SÉRELEMDÍJ megfizetését.
A károkozás általános tilalma: a törvény tiltja a jogellenes károkozást.
A felelősség általános szabálya: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Jogellenesség: minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
a) a károsult beleegyezésével okozta;
b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.
A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni.
A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni
a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
b) az elmaradt vagyoni előnyt; és
c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.
A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.
Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges.
A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség alkalmazását, ha a károsult a kár bekövetkeztében maga is közrehatott, vagy ha az rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása miatt indokolt.
Az egyetemleges felelősség alkalmazásának mellőzése esetén a bíróság a károkozókat magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában marasztalja. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a bíróság a károkozókat egyenlő arányban marasztalja.
A károkozók a kárt egymás között magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában viselik. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozók egymás között egyenlő arányban viselik.
A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.
A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani.
Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.
A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.
A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.
A bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez; a kártérítésnek azt a módját nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor követelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.
Az elévülés általános szabályai: a követelések öt év alatt évülnek el, az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.
Az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni.
A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
A sérelemdíjjal védett körbe tartozik minden olyan, az ember személyét – a testi és lelki egészségét – ért hátrány, ami nem a vagyonát éri.
A nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíjat az új Polgári törvénykönyv vezette be hazánkban, mint a személyiségi jogok megsértésének szankcióját. Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
Természetesen adott esetben a károkozó a sérelemdíjon túl vagyoni kártérítést is köteles fizetni, amennyiben vagyoni kárt is okozott.
Az alábbi személyiségi jogok megsértése miatt jár:
- élet, a testi épség és az egészség,
- személyes szabadság, a családi és a magánélet,
- magántitok (pl. levél, email titok) és az üzleti titok,
- személy hátrányos megkülönböztetése,
- becsület és a jóhírnév,
- meghalt ember emléke
- személyes adatok védelméhez való jog,
- névviseléshez való jog,
- képmáshoz és a hangfelvételhez való jog,
- magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségek védelméhez való jog,
- magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez való tartozás.
A bírósági gyakorlatban a más hibájából bekövetkezett baleset miatt sérelemdíj jár:
- közlekedési balesetben súlyos testi sérülést (esetleg maradandó sérülést) szenved a károsult,
- munkahelyi baleset (üzemi baleset) során sérül meg a károsult,
- baleset miatt a károsult elveszti közeli családtagját (a gyermek elveszti szüleit, vagy édesanyját, édesapját, vagy testvérét, vagy amikor a szülő elveszíti gyerekét a gyermek halálos balesete miatt).
A hozzátartozónak jár kártérítés, amikor a rokona meghal más hibájából.