Ha pénzzel tartoznak Önnek vagy a cégének keressen meg. Követelését behajtom.
A pénzkövetelések behajtásának jogi eszközei: a fizetési meghagyásos eljárás, a bírósági per, a végrehajtási eljárás.
Cégek esetében további eljárás a behajtásra a felszámolási eljárás.
A pénztartozás behajtásának szakaszai:
3.000.000,- Ft alatti követelések:
1. Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtása
2. Bírósági per lefolytatása: ha a fizetési meghagyásra a kötelezett (tartozó személy) ellentmond, tartozását nem ismeri el
3. Végrehajtási eljárás kezdeményezése: ha a fizetési meghagyásra a kötelezett (tartozó személy) nem mond ellent, tartozását elismeri a korábban lefolytatott bírósági perben hozott ítélet jogerős lett.
3.000.000,- Ft feletti követelések
1. Bírósági per kezdeményezése (opcionálisan lehet fizetési meghagyás kibocsátását kérni a bírósági út előtt)
2. Végrehajtási eljárás kezdeményezése: ha a bírósági perben hozott ítélet jogerős lett
Ha a tartozás összege a 3.000.000,- Ft-ot nem haladja meg és tartozó személy (adós) a felszólításra sem fizet, abban esetben kell kezdeményezni a fizetési meghagyás kibocsátását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett elektronikus fizetési meghagyásos rendszerben.
A fizetési meghagyás lényegében egy újabb fizetési felszólítás, amit már az ügyben eljáró közjegyző küld ki az adósnak.
A fizetési meghagyás jelentősége, hogy a kézhezvételt követően 15 napon belül az adósnak nyilatkoznia kell, hogy elismeri-e a tartozást vagy sem.
Ha a tartozást elismeri (vagy a 15 napon belül egyáltalán semmit sem reagál), akkor a fizetési meghagyás jogerős lesz. Ezen jogerős meghagyást követően – amennyiben az adós továbbra sem fizet – már végrehajtást lehet kezdeményezni.
(Egy egyszerű postán küldött felszólító levél alapján még nem lehet végrehajtási eljárást kezdeményezni.)
A fizetési meghagyásos eljárás díja a követelt összeg 3 %-a, amit az eljárás megindításakor kell megfizetni.
Ha az adós a fizetési meghagyás kézhezvételét követően 15 napon belül ellentmond, azaz visszaír a közjegyzőnek, hogy tartozását nem ismeri el, akkor az addig nemperes fizetési meghagyás peres eljárássá alakul. Ekkor a már megfizetett eljárási díjat ki kell egészíteni a peres eljárás illetékére.
Ekkor a közjegyző a fizetési meghagyás addigi összes iratát átküldi az illetékes bíróságnak.
Ez a bíróság jár el a továbbiakban, a bíró az ügyben tárgyalást tűz ki, melyre mindkét felet megidézi.
Ekkor már a bírósági perekre vonatkozó szabályok alapján folytatják le az eljárást bírósági tárgyalásokkal, megidézett tanúkkal, stb.
A bírósági per végén a bíró ítéletet hoz.
Ha ez az ítélet jogerőssé vált, akkor további nemfizetés esetén végrehajtási eljárást lehet kezdeményezni az ítélet alapján.
A fizetési meghagyás jogerőssé válása után lehet kezdeményezni a végrehajtási eljárást.
A jogerős fizetési meghagyás esetében ugyanazon az elektronikus rendszeren kell a végrehajtási lapot kiállítani, amelyen eredetileg a fizetési meghagyás kiállítása történt.
A kiállított végrehajtási lap az illetékes végrehajtóhoz kerül, aki majd a tényleges végrehajtási tevékenységeket elvégzi.
A végrehajtó a végrehajtási lap szerint hajtja be a követelést, az abban megjelölt adósi vagyonra: számlára, ingóságra, ingatlanra, bárhol fellelhető vagyonra.
A végrehajtás kezdeményezésekor a követelt tőkeösszeg 1 %-át kell megfizetni, ugyanakkor a végrehajtás további költségeit közvetlenül a végrehajtónak kell megfizetni az általa küldött felhívásra
A közvetlenül a bíróságra benyújtott követelés esetében (vagy a fizetési meghagyásból perré alakult eljárásban) a bírósági perben hozott ítélet jogerőssé válását követően kezdeményezhető végrehajtási eljárás.
A végrehajtás a végrehajtásról szóló törvényben (Vht.) foglaltak alapján történik.
A végrehajtó a végrehajtási lap szerint hajtja be a követelést, az abban megjelölt adósi vagyonra: számlára, ingóságra, ingatlanra, bárhol fellelhető vagyonra.
A végrehajtás költségeit közvetlenül a végrehajtónak kell megfizetni.
A jogi személlyel (vállalkozásokkal, cégekkel) kapcsolatos követelés esetében is járható út a fizetési felszólítás – fizetési meghagyás – végrehajtás eljárás sorrend.
Ebben az esetben a végrehajtó a végrehajtás tényét bejegyezteti a cég cégjegyzékben szereplő cégkivonatára és elvégzi a végrehajtási cselekményeket (ettől még az adós cég évekig működhet).
Néha azonban eredményesebb az előbbi eljárások helyett a Csődtörvény szerinti felszámolási eljárást kezdeményezni.
Ekkor a nemfizetés esetére vélelmezni kell a cég fizetésképtelenségét.
Ha a bíróság elrendeli a felszámolási eljárás megindítását és felszámolót jelöl ki a céghez, ez olyan fenyegetettséget eredményez, hogy a cégek egy része inkább gyorsan rendezi tartozását semhogy a céget felszámolják.